Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

A kocka el van vetve: jégkocka

Jégkocka

 

ecd7a7b3-939d-440a-a3fe-ebd04cb5ded3.jpg

Kockázati közösség

 

 

 

 

 

 

A sós tengervízben lassan olvadozó, leszakadt jéghegyek az édes vizük által csökkentik a tengervíz sótartalmát, így annak lehűlését.

 

 

 

 

A Golf áramlat meleg és hideg vizet szállít, így hűt és enyhít klímát:pl. Európa

Az orosz jégtörőhajók biztosítják északon a hajózást.

A hajózás szempontjából veszélyesek ezek a leszakadó jégtömbök.

 

 

 

Oroszország, abban a helyzetben, hogy jégtörő hajókkal biztosítja az északi hajóutak (mintegy öt és félezer kilométer hosszú) járhatóságát, a sivatagok vízhiányos állapotán képes enyhíteni:

a felesleges jég eltávolításával, amit

  1. tanker hajó, vagy
  2. konténeres elszállítással valósíthat meg.

A hajózási útvonal megtisztítása a megtört jég újra összefagyását előzi meg, valamint technikai újítással az úszó jéghegyek feldarabolása, elszállítása az egyéb hajózási útvonalakat tisztíthatja meg.

Az úszó jéghegyek a tengerszint alatt kb. kilencszer akkorák, mint a vízszint felett látszó tömegük.

Ezért szükséges technikai fejlesztés: automatizálás, hogy minél biztonságosabban, s a jelentős hideg ellenére, hatékonyan végezhető legyen a tevékenység.

 

  1. A jég, akár tanker hajók, akár konténerszállító hajók segítségével jut el, sivatagok termékennyé tételére is fordítható.

 

  1. A kockázati közösség azoknak az államoknak csoportja, akiket érint a legközelebbről és legnagyobb mértékben – a legnagyobb valószínűséggel – az (esetleg* ) lehűlő áramlat negatív hatása, s ez Európa nyugati fele.

 

Ahogy a biztosítási szakmában, a kockázati közösség tagjai fizetik a költséget.

 

Az alábbi, internetes oldalról vett írás megegyezik több cikkel, amiket különböző időpontban, különböző hírügynökségek tettek közzé.

*Tudósok vitatkoznak rajta.

 

 

aramlatok-222.jpg

Az óceánok vizében (pl. hőmérséklet) és azok áramlásaiban bekövetkező változások értelemszerűen jóval hosszabb időt vesznek igénybe, mint a légkörben bekövetkező változások, azonban hosszabb távon jelentős hatással lehet a hő földi elosztására.

Rövidebb időtávra vonatkoztatva egyértelmű a jelentősége, elég csak az El Nino-ra gondolni (a tengervíz áramlásával összefüggő jelenség az Egyenlítő környékén, amelynek hatására Afrikában száraz, aszályos időszak, a Karib-tengeren pedig esőzéses időszak jelentkezik).

Az áramlások jelentőségét hangsúlyozza a tengerek befagyási határában, a hajózhatóságban és a halászat lehetőségeiben való fontos szerepük.

Állandó áramlatok például a következők:

Meleg áramlatok:

– Észak-atlanti áramlat: meleg vizet szállít, ennek köszönhető, hogy Angliában, enyhe tél van, az északi fekvés ellenére
– Golf-áramlat: USA keleti partjánál
– Kuro-shio: Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjainál

Hideg áramlatok:

– Labrador: Kanada keleti partjainál
– Humboldt: Dél-Amerika nyugati partjainál

A tengeráramlatok és a globális felmelegedés

A felmelegedés lehetséges következménye, hogy a tengeráramlások iránya és egyéb jellemzői megváltoznak. A kutatók elsősorban az Észak-atlanti áramlás (a Golf-áramlat folytatása) gyengülését vagy esetleges leállását valószínűsítik, amelynek oka az, hogy nagy mennyiségű édesvíz kerül az Atlanti-óceán felszín közeli vízrétegeibe a sarki jégsapka és Grönland jegének olvadása miatt, ezzel lecsökkentve a víz sótartalmát és sűrűségét. Ennek következtében lassabb lesz annak süllyedése, ami pedig az áramlás fő mozgatórugója.

aramlatok.jpg

A szakemberek előrejelzései szerint az áramlás intenzitásának lecsökkenése Európa nyugati partvidékének lehűlését eredményezi majd.

A hőmérséklet fokozatos növekedésével fellépő különböző változások következtében a Golf-áramlat klasszikus példáján kívül még számos más folyamat megváltozása valószínűsíthető a következő időszakban, egyszer szárazságot és aszályt, máskor heves viharos időszakokat eredményezve. Ilyen például a különböző területek éghajlatát meghatározó monszunok, illetve az El Nino és El Nina áramlatok megváltozása, szélsőségesebbé válása.

A fenti jelenségek megváltozásának pedig tovagyűrűző hatása lehet az éghajlati rendszerre vonatkozóan.